Csarodára már tavalyelőtt szerettem volna eljutni. Aztán tavaly addig szívtam Szelídítőm vérét, amíg a mátészalkai kiruccanásunk alkalmával nem néztük meg e pici Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község késő román stílusú templomát.
Ahogyan a környékbeli templomokat (Szamostatárfalva, Csenger, Csengersima), ezt a pici egyházi épületet is katolikus templomból alakítottak át reformátussá. A XIII. század második felében épült, a fennmaradt falfestmények jó része az építéskor készült.
A kék-piros, népies stílusú életfa-motívum és levélcsokor már a reformátusok idejében került fel, 1642-ben.
Az úgynevezett Rhédey-epitáfium (halotti felirat) 1758-ban készült. A Rhédey-család volt a fakazettás mennyezet mecénása.
A festett famennyezet, a szószék és a karzat 1777-ből való.
A templom restaurálásakor bukkantak a XIII. században készült festményekre, melyeken bizánci stílusban sorakoznak Péter és Pál apostolok, Kozma és Damján orvos szentek, Szent Anna és a kis Jézust dajkáló Mária.
A kora gótikus szentélyben a feltámadott Jézus és az apostolok kerültek a falakra.
Az ábrázolt alakok érdekessége, hogy a kor szigorú ábrázolási trendjével szemben némelyikük édesen, huncut tekintettel mosolyog.
Évek óta készülök ide, s erre a tájra....
VálaszTörlésMindenképpen érdemes, csodaszép helyek és épületek vannak arrafelé!
VálaszTörlés